A legtöbb szakértő és internetes forrás az Ukrajnában harcoló felek esetében egy-egy nagy offenzíva megindulását prognosztizálja az elkövetkező hetekre, hónapokra. Nógrádi György tavaszra jósol nagy orosz támadást (és Moldavia ügyében is változásokról beszél), míg más szakértők, például Tarjányi Pétert egy még hamarabbi orosz offenzívát sem tart kizártnak. Ami biztosnak tűnik, hogy február 24-én, az ukrajnai háború kereken egy éves megindulásának évfordulóján is elmondható lesz, hogy Oroszország nem tudta megadásra kényszeríteni a kijevi vezetést. Ukrajna népe, vezetése és hadserege kereken 1 esztendeje állja már a sarat a világ második legnagyobb katonai hatalmával szemben és egy harcokban megedződött, több százezres hadsereget tart fegyverben. A nyugati államok, a NATO és az egész euro-atlanti régió támogatja Kijevet és egyedül csak az USA 24 milliárd dollárnyi támogatást adott eddig Ukrajnának.
Ukrán tüzérség Kelet-Donbas régióban. A kép forrása: LINK
A háború jelenleg ott tart, hogy az oroszok, a február 9-én megindított új offenzívájuk keretében - mely a tavaszra várható nagy, általános támadás elôkészítése is leher - már 350 ezer katonával támadják a Dombass régióban a még ukrán kézen lévő övezeteket, településeket, míg Ukrajna hatékonyan védekezik és a Krímhez közeli térségben gyűjt erőket egy esetleges ellentámadásra. Az ukrán hadsereg a nyugattól folyamatosan kap fegyvereket, kiképzőket és pénzt, míg az Ukrajnában harcoló csapattesteket a moszkvai vezetés tartja köldökzsinóron. Az ukránok erőssége eleinte a drón-hadviselés volt, míg mostanra inkább a nyugattól kapott tüzérségük lett a legpusztítóbb (M142 HIMARS) Ezzel szemben az oroszok oldalán van a nagyobb létszám-tartalék, a páncélos-fölény, az erősebb és nagyobb légierő nyújtotta előny és az iráni drónok nagy számában megmutatkozó előnyösebb helyzet. (Az oroszok a háború második szakaszában jöttek rá arra, hogy a jövőben komolyabb ráfordításokat kell tenniük az orosz drón-gyártás fejlesztésére.)
A kép forrása: LINK
Egy év után egyértelműnek tekinthető, hogy az ukrajnai háború igazi anyagháborúvá változott (mint az első világháború is több, mint száz esztendővel ezelőtt). A nagyobb felhalmozott hadianyag-mennyiséggel rendelkező (viszont kisebb katonai költségvetésre képes) Oroszország verseng most a valamivel gazdagabb, ám kisebb hadianyag-készleteket nélkülözni tudó NATO-hatalmakkal. A végeredmény egyelőre bizonytalan. Ha a NATO még további egy - másfél évig biztosítani tudja az Ukrajnába irányuló katonai szállítmányok volumenét, akkor Ukrajna képes lesz tartani magát és az orosz hadiipar illetve katonai költségvetés lassú, fokozatos kimerülése lesz várható. Nyilván mindehhez a létszám-kérdés is hozzátehet, hiszen nagy talány, hogy Putyin mekkora élőerőt küldhet anélkül Ukrajnába, hogy odahaza elkerülje a nagyobb társadalmi tiltakozásokat. Ezen a téren nagyon vékony jégen jár ugyanis az orosz vezető.
Ami a frontvonalakat illeti jelenleg a május óta ostromolt, 70 ezer lakosú Bahmut város térségében folynak a legnagyobb harcok. Az oroszok nagyon szeretnék elfoglalni, de az elmúlt 9 hónapban az ukránok ezt mindig megakadályozták. (A brit védelmi minisztérium tweetjén a front-közeli piros kör jelzi Bahmutot.)
A kép forrása: LINK
A háború 2023 első hónapjaiban várhatóan magasabb fordulatra "kapcsolnak" a felek, mindkét oldal nagyobb élőerőt és katonai felszerelést juttat majd a frontvonalba. Az igazi anyagháború igazából most veszi kezdetét és a "ki adja fel hamarabb játékban" nem csupán Putyin sorsa, de alighanem Európa (és a világ békéje) is terítékre kerül.
