A tavalyi, 2024-es háborús esztendő mérlegét Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő és történész vonta meg december 31-i FB bejegyzésében:
Az év végén szokás mérleget vonni és összegyűjteni mindazokat az eseményeket és folyamatokat, amelyek fontosak voltak az adott ország vagy térség szempontjából. Egy év hosszú idő, és az ember hajlamos megfeledkezni arról, hogy ez vagy az nem is olyan régen történt. Itt az én 10-es listám a posztszovjet térséget meghatározó eseményekről.
1. Alekszej Navalnij halála
Alekszej Navalnij 2024. február 16-án halt meg az oroszországi Jamali Nyenyec Autonóm Körzetben található IK-3 büntetőtelepen. Vlagyimir Putyin legfontosabb és leghíresebb politikai ellenfelét előbb a Kreml parancsára 2020-ban próbálták megmérgezni egy katonai idegméreggel, a novicsokkal, de akkor nem jártak sikerrel. Navalnij felépülése után visszament abba az Oroszországba, amelynek a megreformálásában annyira hitt. Hiba volt, Navalnijból nem lett egy újabb Nelson Mandela, és az orosz ellenzék legfontosabb alakját végül az orosz büntetésvégrehajtás ölte meg több év alatt a börtönben.
2. Április 17-18: oroszok áttörnek Ocseretyinónál
Április 17-18-án az orosz hadsereg áttörte az ukrán erők jól megerősített védelmét az Avdijivkától északnyugatra fekvő Ocseretyino falu közelében (az azt védő 155. brigád egyszerűen elmenekült). Marginális háborús epizódnak tűnik, de az amerikai támogatás elmaradása miatti orosz tüzérségi fölénnyel párosulva az ocseretyinói orosz áttörés megalapozta a többi idei orosz katonai sikert. Nagy eredményekről továbbra sem beszélhetünk, de 2022 júliusa óta Moszkva idén egyértelműen lendületbe jött, átvette a kezdeményezést és fokozatosan előre tudott nyomulni.
Az ocseretyinói orosz áttörés végül Vuhledár ukrán elvesztéséhez, és Kurahove és Pokrovszk védelmi válságához vezetett. Olyan védelmi állásokat foglaltak el az oroszok, amelyeket Kijev hosszú évek óta tartották, sorban visszaverve az orosz támadásokat. A veszélyes orosz ocseretyinói áttörést még meg lehetett volna állítani a nyugati fegyverekkel felszerelt és jól kiképzett ukrán tartalékok segítségével, de az ukrán vezetés inkább politikai döntést hozott, és ezeket az erőket a kurszki térségben vetették be. Azóta is ott vannak. Katonai szempontból egy brilliánsan kivételezett művelet volt, de stratégiailag egyre inkább hatalmas hibának tűnik.
Az orosz erők egyébként egy év alatt mintegy 35 km-t haladtak előre a donbaszi területeket, és ~2800 km2 területet foglaltak el. A Dnyeperig még ennek a sokszorosa van előttük - 200 km, és a régió legnagyobb erődítményei még az útjukban lesznek, mint Kramatorszk vagy Szlavjanszk. Az orosz Mediazona és Vazsnyije Isztorii szerint a katonai veszteségeket tekintve a 2024-es év lesz a legrosszabb év Oroszország számára. Mégis, Putyin az idei sikerek miatt hitte el, hogy az idő neki kedvez, és akár még nyerhet is.
3. Zaluzsnij leváltása
Ha a kurszki betörés nem bizonyult végül helyes stratégiai döntésnek, akkor Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok februári leváltása még kevésbé volt az. Volodimir Zelenszkij egyrészt meg akart szabadulni a döntéseit kritizáló vagy visszautasító, és tömeges népszerűségnek örvendő tábornoktól, másrészt felelősséget is hárítani próbált a 2023-as, kudarcos ukrán ellentámadás miatt.
Zaluzsnyijjal együtt 16 másik magas rangú katonai parancsnok távozott, köztük két helyettese, a vezérkari főnök és számos más magas rangú tiszt. Közel egy év után kijelenthető, ami már akkor is látható volt: a katonai parancsnokok tömeges cseréje a csapatok tervezésének és irányításának jelentős minőségromlásához vezetett. Az ukrán fegyveres erőknél azóta közép- és alsószinten is valami félrement, és nyoma sincs már annak a közeli, szinte testvéri kapcsolatnak, ami 2022-ben és 2023-ban jellemezte a katonák szerint az ukrán erőket.
4. Sojgu leváltása
Oroszország katonai vezetésében is történt fontos változás 2024-ben: május 12-én Vlagyimir Putyin váratlanul leváltotta Szergej Sojgu védelmi minisztert, aki 12 éven át, 2012 óta töltötte be a pozíciót. Sojgu mellett több mint egy tucat magas rangú katonai vezető is távozott, legalább ötöt korrupciós vádakkal le is tartóztatták. Sojgu helyére egy közgazdász, egy technokrata került Andrej Belouszov személyében. Amennyire Zaluzsnij leváltása katasztrofális következményekkel volt az ukrán műveletek tervezésére és az ukrán fegyveres erők moráljára, annyira bizonyult jó döntésnek Belouszov kinevezése. Belouszov az azóta eltelt több mint fél évben hatékonyabbá tette a védelmi kiadásokat, fellépett a korrupcióval szemben és általánosan a hatékonyság irányába tett fontos lépéseket. 2025-ben az orosz költségvetésben csak a nyílt kiadási sorok alapján a hadsereg és a nemzetbiztonság a költségvetés több mint 40%-át kapja majd. A titkos sorokkal együtt ez akár az orosz jövő évi kiadások felét is kiteheti.
5. Terrormerénylet a Crocus City Hallban
A Crocus City Hall terrortámadás 2024. március 22-én történt a Moszkva melletti Krasznogorszkban található Crocus City Hall rendezvényközpontban. Az elmúlt évtized orosz területen elkövetett leghalálosabb támadásában 145-en vesztették életüket. A tádzsik elkövetők és az Iszlám Állam horaszáni szárnyának a beismerése ellenére Moszkva egy alternatív verziót kreált és Ukrajnát vádolta meg a merénylet támogatásával. Ezt persze azóta sem bizonyították semmivel, és az ígért bizonyítékokból nem lett semmi. Ennek ellenére az orosz propagandának köszönhetően az orosz lakosság több mint fele azóta is azt gondolja, hogy Kijevnek valamilyen köze lehetett a merénylethez.
A háttérben azonban az orosz hatóságok az iszlám vallású bevándorlók ellen fordultak. Azonban a terrorizmus elleni fellépés helyett elsősorban az Oroszországban dolgozó migránsok körülményeit lehetetlenítik el. 2024 tavasza óta egyre gyakrabban hajtanak végre demonstratív razziákat a közép-ázsiai bevándorlókkal szemben: betörnek mecsetekbe, munkásszállókba, piacokra és építkezésekre. Gyakoriak lettek a hatalmi visszaélések, letartóztatások, kiutasítások és a közép-ázsiai bevándorlók megverése. 2024. tavasza óta több, őket negatívan ért törvényt is bevezettek. Az egyik legutolsó ilyen rendelet megtiltotta, hogy a migráns gyerekeket megfelelő orosz nyelvtudás nélkül vegyék fel az iskolákba. Ez viszont a tovább integrációt fogja akadályozni.
A veszély azonban nem hárult el: az orosz területen történő szélsőséges iszlámista merénylet kockázata ma magasabb, mint az elmúlt évtizedben valaha. Crocus City Hall merénylete óta több terrormerénylet és börtönlázadás is történt, elsősorban az orosz kaukázusi térségben.
6. Ukrajna felszabadítja a fekete-tengeri útvonalakat
Ukrajna számára a 2024-es év egyik legfontosabb eredménye volt a fekete-tengeri útvonalak felszabadítása és az orosz fekete-tengeri flotta kiszorítása. Az ukrán gabona az idei évben is zavartalanul export országok irányába tudott haladni, amit Moszkva nem tudta megakadályozni. Az oroszok pedig kénytelenek voltak kivonulni a Fekete-tenger nyugati és középső részeiből, és áttették a krími főhadiszállásaikat és kikötőket Abháziába és Novorosszijszkba.
7. Kurszki betörés
Ukrajna augusztus 6-án történt betörése a kurszki régióban elsősorban azért fontos, mert újabb trendváltást jelentett a háború menetében. 2023-tól kezdve az ukrán drónok rendszeresen támadják az orosz területeket, és gyakran Moszkváig is elérnek. 2024. augusztusától pedig ukrán reguláris erők is jelen vannak immár orosz területeken. Katonailag a kurszki betörés egy brilliánsan végrehajtott akció volt, stratégiailag viszont már jóval kevesebb előnye van. A kezdetben mintegy ezer km2 terület birtoklásából december végére a terület mintegy fele maradt még ukrán kézben. Moszkvának rendkívül kínos az ügy, amely rámutatott az orosz gyengeségekre és az orosz bevethető tartalékok hiányára is (a terület felszabadításához végül észak-koreai katonákat kellett hívni). Ugyanakkor ezeknek a jól kiképzett ukrán erőknek Kijev máshol több hasznát venné, és a kezdeti katonai morálbeli előnyök, amelyekkel a sikeres akció augusztusban járt, azóta elillantak. De ahhoz, hogy egyáltalán legyen utólag is értelme a kurszki betörésnek, a területet meg kell tartani a potenciális tárgyalások megkezdéséig.
8. A drónok harca a légtérben
Az orosz-ukrán háború 2024-ben egyértelműen a drónok háborújává vált. Éves szinten mindkét fél milliós nagyságrendben képes harci drónokat gyártani, amelyekhez azonban az alkatrészek egy része Kínából és a Nyugatról is származik.
Csak az orosz védelmi minisztérium beszámolói szerint az idei évben a nemzetközi jog alapján is elismert orosz területekre több mint 7.000 ukrán drón repült be, vagyis napi 20 dróntámadás. A tényleges mennyiség ennél jóval több lehet. Az ukrán dróntámadások elsődleges célpontjaivá orosz kőolaj feldolgozók és lőszer raktárak lettek. A támadások következtében 2024-ben az orosz kőolaj termékek gyártása 15 százalékkal csökkent. Ez persze nagy károkat okozott az orosz gazdaságnak, de a háború menetében nem zavarta meg Moszkvát.
Annál nagyobb károkat tudtak okozni az oroszok Ukrajnának a levegőben. Bár a drónok gyártásában nagyjából paritásban vannak, de a Kreml a légierővel és a rakétacsapásokkal együtt jóval nagyobb károkat tud okozni Ukrajnának. 2022 októbere óta az oroszok idén taktikát váltottak, és a több célpont között szétszórt támadások helyett, amelyeknek a jelentős részét hatástalanítani tudta az ukrán légvédelem, koncentrált támadással próbálkoztak egy-egy célponttal szemben. Ez már átüttöte az ukrán védelmet, és az ország energiatermelése 2024. közepére a felére esett vissza.
9. Nyugati engedély az orosz területek elleni csapásra és F-16-os repülőgépek érkezése
Előbb júniusban engedélyezték Ukrajna nyugati szövetségesei a nyugati fegyverekkel történő, orosz területekkel szembeni csapások lehetőségét (ebben a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek még nem voltak benne), majd novemberben jött az engedély az ATACMS és a Storm Shadow rakéták alkalmazására. Ennek a trendek szempontjából van jelentősége, hiszen a Nyugat szisztematikusan lépte át következmények nélkül azokat a vörösvonalakat, amelyeket Oroszország korábban kijelölt. A nyugati fegyverek alkalmazása persze nehézséget okoz a Kremlnek (nem véletlen, hogy a nagy erőkkel elkezdett harkivi orosz támadás valahol 7-8 kilométerre a határtól el is akadt), de valódi nagy károkat nem tudtak vele okozni. Az engedélyeket hosszú hónapokig tartó vita előzte meg a nyilvánosságban, ami elegendő időt adott Moszkvának a felkészüléshez, és így negligálta a potenciális katonai hatást.
Idén augusztusban kapta meg Ukrajna a régóta ígért F-16-os vadászgépek egy részét. Az Egyesült Államok egyetlen darabot sem adott, a felajánlás Hollandiából, Dániából, Belgiumból és Norvégiából érkezett. Az összes gép 2025 első felére érhet oda feltehetően több mint hetven repülőgép révén. Eddig a várva várt F-16-osok nem okoztak jelentős változásokat a háború menetében, de nem tudjuk, hogy pontosan hány darabbal rendelkezik jelenleg Kijev.
10. Egy új ország, Észak-Korea belépése a háborúba
Megint csak mint trend fontos, miközben a háború menetére maga az esemény (10-12 ezer észak-koreai katona bevetése a kurszki területeknél) nem lesz jelentős hatással. Azonban az észak-koreai reguláris erők belépésével a háború földrajza kiszélesedett: most már nem csak két szembenálló országról és azokat támogató koalícióról vagy partnerekről beszélhetünk, hanem lényegében egy újabb hadviselő félről, amely reguláris katonai erőket küld szövetségese megsegítésére. Innen csak egy karnyújtásnyira kerülünk attól, hogy más ország is csatlakozzon, és megtegye ugyanezt, hiszen a precedens megtörtént. És innentől kezdve sokkal nehezebb lesz adott esetben Minszknek, Oroszország legfontosabb szövetségesének visszautasítani az orosz kéréseket, hiszen egy távoli, és sokkal kevesebb kapcsolattal rendelkező ország (Észak-Korea) megadta azt a segítséget, amit Moszkva kért. Pont a közös Uniós Állam, az Eurázsiai Gazdasági Unió és a katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tagja ne tegye meg ugyanezt, amikor megkérik majd rá?
