A harckocsik modern-kori (értds: hidegháború utáni) szerepe erősen megosztja még a katonai szakértőket is. Vannak, akik már "temetik" ezt a fegyvernemet, mondván: a XXI. század hadviselésében a drónok, robot-repülőgépek, rakéták illetve a cyber-technika a kulcsfontosságú és a tankok ideje lejárt. Ezt az álláspontot erősítette a 2020-as kaukázusi háború is, melyben az örmények harckocsikkal az azeriek pedig drónokkal harcoltak. Az összecsapások egyértelműen kihozták a drón-technika fölényét a tankokkal szemben. Aztán jött a 2022-es orosz offenzíva Ukrajna ellen és egy új háború képe rajzolódott ki, melyben a területfoglalások éppen ugyanakkora szerepet kaptak, mint a második világháborúban. Újra előkerült a drón kontra harckocsi vita és eleinte valóban újra úgy nézett ki, hogy a harckocsik szerepe másodlagos lesz, hiszen az ukránok simán kiiktatták az orosz tankokat Javelinekkel és harci-drónokkal. (A háború 1 éve alatt 1500 orosz harckocsit iktattak ki összesen az ukránok) Aztán a háború nyolcadik - kilencedik hónapjára nagyot fordult az ukrajnai fronthelyzet: szeptember - október és november folyamán az ukrán hadsereg elkezdett területeket visszafoglalni az oroszoktól és belekóstolt kicsit abba, hogy ez mennyire nehéz korszerű (vagy bármilyen) páncélosok nélkül. Innentől Zelenszkij napirenden tartotta harckocsik követelését a NATO hatalmaktól. Az angol, amerikai, német és francia vezetők fontolóra kezdték venni az ukránok modern harckocsikkal történő ellátását és a témával párhuzamosan megjelent a vadászgép-kérdés is. (Erről még később ejtünk szót.)
A Bundeswehr fő harckocsitípusát 1979 -ben állították hadrendbe, leghatékonyabb alváltozata, a 2A7 pedig 2010 óta szolgálja a német hadsereget. Méretei (hossz, szélesség, magasság): 7,7 X 3,7 X 3, tömeg: 67,5 tonna, elsődleges fegyverzet: 120 mm Rheinmetal L/55, sebesség: 70 km/h, hatótáv: 550 km, motor: 1500 LE (dízel)
A harckocsi-polémia kapcsán több katonai szakértő is kijelentette: valódi terület-foglalásokhoz igenis szükségesek a páncélosok, hiszen egy - egy adott térség katonai birtokbavételéhez a katonáknak fizikai valójukban is a helyszínen kell lenniük. Az oda-juttatásukban pedig nélkülözhetetlenek a harckocsizó egységek. Jelenleg ott tart az ügy, hogy Ukrajna konkrétan megfogalmazta: 300 db modern, nyugati harckocsira van szüksége az oroszok tartós visszaszorításához, míg a nyugat kijelentette: maximum 150-et tud adni, azt is több részletben, elhúzódó átadásokkal és nagyon nehézkesen megoldható szervizeléssel. A Leopard és Abrams harckocsik esetében is igaz ugyanis, hogy bár a tűz-pontosságuk, lövési hatótávolságuk, védettségük és mobilitásuk magasan az orosz harckocsik fölé emeli őket, szerviz igényük, karbantartásra fordítandó idő és ellátmány igényeik is ezzel arányosan magasabbak. Nem lesz tehát gyors és egyszerű a 100-150 nyugati harckocsi Ukrajnába juttatása és folyamatos karbantartása, kiszolgálása. Ennek részletein most kezdtek csak el dolgozni a nyugati szakemberek.
Az USA hadseregének fő harckocsitípusa. Legjobbnak tartott M1A2 változatát már 1992 óta gyártják. A TOP 5 legkomolyabb lövegével rendelkezik. A harckocsi méretei (hossz, szélesség, magasság): 7,92 X 3,64 X 2,43 tömeg: 63 tonna, elsődleges fegyverzet: 120 mm M256, sebesség: 72 km/h, hatótáv: 465 km, motor: 1500 LE (gázturbinás)
Miközben a nyugat az Ukrajnának szállítandó harckocsik ügyén "rágódik" Putyin épp a drón-kérdésben látja az új orosz fejlesztési irányt, ráébredve arra, hogy túlságosan is az iráni drón-beszállításokra van ráutalva. A február első hetében indított donbaszi offenzívája mindenesetre nem alakul számára túl sikeresen. Veszteségei hatalmasak, ez már most látszódik. Az elkövetkező hónapokban jelentős fordulatok következhetnek., ha a jelenleg felvetődött négy kérdésre választ kapunk:
1.Mikor, milyen típusokból és mennyi harckocsit kap Ukrajna 2.Adnak e a NATO országok vadászgépeket Ukrajnának 3.Mekkora élőerőt ad az ukrajnai harcokhoz még Putyin, a jelenleg ott harcoló 350-380 ezer orosz katona jelentette haderő megtámogatására. 4.Ez az létszám-kiegészítés okoz e majd belpolitikai válságot Oroszországban?
A vadászgép-kérdés ingoványos talaj a nyugati hatalmak számára, mert olyan lehetőségeket ad az ukránok kezébe, amelyek a háború kiszélesedéséhez vezethetnek. Mi lesz például, ha Ukrajna oroszországi célpontok ellen fordítja a vadászokat és erre Oroszország válaszul európai célpontokat jelöl ki csapásmérő erői számára? Ugyancsak az eszkaláció kérdésköréhez tartozik a moldáviai kérdés. A Dunántúl méretű, kettéosztott törpe-állam ugyanis kulcsfontosságú helyen fekszik és belpolitikailag rendkívül ingatag. Bár jelenleg nyugat-barát a vezetése, bármikor bekövetkezhet egy fordulat, mely Putyin hadserege számára megnyitja az országot, ahonnan jelentős erőkkel lesz támadható Odessza és a Nyugat-ukrajnai régió.
A harckocsi-kérdéshez visszatérve: Ukrajna júniusig valószínűleg használatba veheti majd azt a 100-150 nyugati harckocsit, amit az USA, Kanada, Anglia, Németország és még néhány NATO tagállam felajánlott Zelenszkijnek. Ám előfordulhat, hogy ezek frontra kerülése későn történik meg és Putyin jelenlegi illetve tavaszra tervezett nagy offenzívája (márciusban) áttörést hoz Donbaszban és a déli frontvonalon. Valódi versenyfutás vár tehát a felekre az idővel.
